Egészségnevelés
„…az elmúlt évek során az orvosi szaknyelvet uraló angol irodalom megalkotta és elkülönítette egymástól a „health protection” (egészségvédelem), a „health promotion” (egészségmegőrzés), a „health education” (egészségnevelés), a „health development” (egészségfejlesztés) kifejezéseket. A magyar nyelv szinonimaként használja, preferálva az utóbbi kifejezést. E terminus technicus egyeduralkodóvá válása azonban nemcsak az aktuálisan uralkodó felfogások változásaira vezethető vissza, hanem a fogalom állandó kibővülésére és értelmezési tartományának kiteljesedésére is." [1]
"Az egészségnevelés mint tudományág (diszciplina) un. „határtudományként” működik: az orvostudományok anyagán kívül más társadalomtudományokból is szüremkedik át (diffundál) tartalom az egészségnevelés diszciplínájába, így különösen a pedagógiából, pszichológiából, a neveléstudományból, a szociológiából.
Az egészségnevelés így ezeknek a tudomány-területeknek integrációját valósítja meg.
Az egészségnevelés feladatköre (tartalma) így lényegesen kitágul: figyelembe veszi az ember biológiai állapotát (testi, szervezeti egészségét) csakúgy, mint a lelki (szellemi, érzelmi, törekvéses) tulajdonságait és a társadalmi együttélésből adódó szociális státuszát (anyagi-gazdasági helyzetét, családi harmóniáját, társadalmi beilleszkedési zavarait) és ezek együttes hatás-rendszerében ítéli meg tennivalóit."[1]
„Az egészségnevelés célja, hogy az egészségkulturális szint emelésével, az életmód formálásával elősegítse egyrészt az egészség kialakítását, megtartását, a betegségek megelőzését, másrészt, hogy a betegek egészségi állapota mielőbb helyreálljon.” [2]
- ^ 1,0 1,1 Gritz Arnoldné: Az egészségfejlesztés kompetenciái a XXI. században. - In: Egészségfejlesztés. - 2007. 48. évf. 3. sz., p. 3-9.
- ↑ Pál Katalin, Császár Judit, Huszár Anikó, Bognár József: A testnevelés szerepe az egészségtudatos magatartás kialakításában. - In: Új pedagógiai szemle. - 2005. 55. évf. 6. sz., p. 25-32