Népegészségügy

A népegészségügy társadalmi tevékenység, melynek célja, az egészség megőrzése és a betegség megelőzése segítségével javítani a lakosság egészségi állapotát.

A népegészségügyi tevékenység körében meg kell határozni az egészség tudományosan megalapozott biológiai és természeti-társadalmi környezeti feltételeit, az egészség megőrzésének, a betegségek megelőzésének hatékony, hozzáférhető és a lakosság által elfogadható módszereit, valamint az ehhez szükséges intézményrendszer sajátosságait. Rendszeresen elemezni kell a lakosság egészségi állapotát valamint az ezt befolyásoló kémiai, fizikai, pszichikai, biológiai, környezeti és társadalmi tényezőket. Az elemzés során feltárt adatok alapján kell értékelni az egészségkárosító hatások kockázatát és rangsorolni a népegészségügyi feladatokat, kidolgozni a megelőzés és az egészségkárosító hatások csökkentésének módozatait. A feladatok megoldása érdekében környezet-egészségügyi programokat, egészségmegőrző, megelőző, gyógyító és rehabilitációs szolgáltatásokat kell kialakítani, melyeket értékelni kell hatékonyságuk, hozzáférhetőségük és egyéb minőségi jellemzőik alapján.

Az egészséget támogató társadalompolitika céljainak meghatározásánál, valamint a döntések előkészítésénél, támaszkodni kell a népegészségügyi tevékenység során feltárt adatokra. A lakosságot a népegészségügyi helyzetről, a felmerült problémákról, az előidéző tényezőkről, a várható következményekről, a megoldás lehetőségeiről és korlátairól rendszeresen tájékoztatni kell.

Tehát a népegészségügy feladata a lakosság egészségi állapotának és az erre ható kockázati tényezőknek a figyelemmel kísérése és elemzése, amelynek keretében

• fel kell tárni az emberi szervezet és a (természeti és épített) környezet kölcsönhatását, a környezet egészségkárosító tényezőit és kockázatait, valamint az ezeknek az emberi szervezetre gyakorolt hatását;
• meg kell határozni az egészséget veszélyeztető anyagokat, kockázati tényezőket, intézkedni kell csökkentésük érdekében, valamint szabályozni kell az egészséges élet- és munkakörülmények feltételeit;
• rendszeresen felül kell vizsgálni az egészségügyi határértékeket,és szükség szerint módosítani kell őket;
• ki kell alakítani a környezeti hatásokkal összefüggő egészségkárosodások, megbetegedések bejelentési rendszerét;
• rendszeresen ellenőrizni kell a környezet emberi szervezettel kapcsolatba kerülő tényezőinek állapotát, valamint az épített környezet és a munkakörülmények közegészségügyi megfelelőségét.

A népegészségügyi feladatok ellátása során az egyes - a népegészségügyi szempontból is fontos - megfigyelő, ellenőrző tevékenységet végző rendszerek együttműködnek. Az egészségkárosító hatások megelőzése rendszeres ellenőrzési, tájékoztatási és felvilágosító tevékenységen alapul. Az emberi egészségre káros tevékenységek korlátozhatók, illetve megtilthatók.